Korábbi elemzésemet igyekeztem pontosítani és érdemi következtetésre jutni a két kicsi, de a Parlamentbe jutásra még esélyes párt, az LMP és az MDF esélyeivel kapcsolatban. Mindezt azért tettem, mert fontos kérdésnek tartom, hiszem, hogy nagyon sokan vannak ebben az országban, akiknek elegük van a két nagy állandó pofozkodásából, nem kérnek a radikalizmusból, ugyanakkor kötelességüknek érzik, hogy szavazzanak, mert tudják, hogy a saját sorsukat befolyásol(hat)ják vele.
Ennyit a motivációról, most pedig térjünk rá az elemzésre. Korábbi táblázatom adatait kicsit pontosítottam (1-2 kisebb hibát kijavítottam illetve az MDFes jelöltekkel kapcsolatos fejleményeket is figyelembe vettem), továbbá néhány új sorral egészítettem ki.
Korábban láthattuk, hogy pusztán az állított egyéni jelöltek számából kiindulva azt gondolhatnánk, hogy a választók 52,3 ill. 50,6%-a szavazhatna csak az LMP ill. az MDF egyéni jelöltjeire is a lista mellett. (Az MDF esetében a szavazók 8%-a azonban nem szavazhat az MDF listájára, mert az MDF csak 17 területi listát állított szabályosan a jelenlegi állás szerint.) Ha részletesebben megvizsgáljuk a kérdést, láthatjuk, hogy az egyéni választókerületek méretbeli egyenetlensége miatt valójában 53,8 ill. 52,2% szavazhat az egyéni jelöltekre. Azt is figyelembe vettem, hogy a két párt országos támogatottsága nem egyenletes, Budapesten például mindkettő jóval erősebb, mint vidéken. Ezért, a 2009-es EP választás statisztikáit használva súlyoztam a kapott eredményeket, és így 57,5 ill. 52% körüli eredmény jött ki az LMP ill. az MDF esetében (attól függően, hogy a tavalyi 2% SZDSZes szavazót szétosztom-e a két párt között egyenlő arányban, vagy nem kalkulálok velük). Ezen adatokat tartalmazta már a múltkori táblázat is.
Azonban érdemes még egy kicsit kutakodnunk és még jobban körüljárnunk a kérdést. Ugyanis nem csak a pártok területi inhomogenitása befolyásolja az eredményüket, hanem a területenként (sokszor jelentősen) eltérő részvétel is! Ezúttal tehát a múltkor kapott adatokat (az SZDSZ szavazóinak fele-fele arányban való szétosztásával kapottakat) súlyoztam a tavalyi EP választás részvételi adataival. Itt felvetődhet sokakban a kérdés, hogy nem romlik-e el a becslés nagyon ezáltal, hiszen az EP választási részvétel nagyon alacsony (országosan 36%-os) volt, a mostani országgyűlési választáson pedig ennek csaknem a duplája várható. Azonban szerencsére ez nem okoz pontatlanságot, ugyanis a súlyozást "nem érdekli" a résztvevők száma, csupán az egyes területeken szavazók aránya. Az így kapott értékek már komolyabb eltérést mutatnak a két párt esetében. Az LMP esetében ugyanis 62,8%-ot, míg az MDF-nél 53,1%-ot kaptam. Ezek az értékek valójában azt mondják tehát meg, hogy a választáson tényleg részt vevő szavazók hány százalékának lesz a szavazólapján az LMP illetőleg az MDF egyéni jelöltje. Feltéve persze, hogy a megyénkénti részvételi adatok aránya és a pártok területi támogatottsága hasonlóan alakul, mint tavaly.
Na jólvan, de mit számít az a pár százalék amivel az LMP felfele mozdul az egyéni jelöltek szavazólapokon való előfordulását tekintve április 11.-én? Meg egyáltalán, kit érdekel ez az egész? Jogos a kérdés, lássuk hát, hogy miként tudjuk használni ezeket a számokat, váltsuk aprópénzre az eddigi eredményeinket. A médiában legtöbbször az a kérdés hangzik el a két kispárttal kapcsolatban, hogy vajon bejutnak-e a Parlamentbe, át tudják-e lépni az 5 százalékos küszöböt? A közvéleménykutató intézetek is arra hegyezik ki az elemzéseiket, hogy az adott párt elér(het)i-e a bűvös 5%-ot a felméréseik szerint. Véleményem szerint azonban ez az emberekben élő kép alapvetően téves. Ugyanis a papíron éppen 5%-os népszerűség csak akkor elegendő, ha az adott párt minden EVKban állított jelöltet és így megvan minden területi listája is. Török Gábor erről már többször is írt, korábban részletezte például, hogy szerinte (a korábbi választások statisztikáira támaszkodva) a bejutásra csak akkor lesz komoly esélye egy pártnak, ha minden területi listája áll és egyéni jelöltet is a legtöbb helyen képes indítani.
Most azonban, a jelöltállítás végéhez érve már kész ténnyekkel szembesülve okoskodhatunk. A 3 biztos befutó párt mellett másik 3 állított országos listát, de a Civil Mozgalom kevés területi listája miatt eleve esélytelen a Parlamentbe kerülésre. Marad az MDF és az LMP. Arra a kérdésre adok mindjárt konkrét, számokkal alátámasztott választ, hogy ennek a két pártnak a hiányos területi és egyéni (MDF) ill. hiányos egyéni (LMP) jelöltállítása mennyiben nehezítheti meg a bejutását.
2010. április 11.-én kettő ill. négy típusú szavazó fog az urnákhoz járulni. Az LMP potenciális szavazói között csak kétféle lesz, az egyik, akinek a szavazólapjain mind listán, mind egyéniben lehet majd az LMPre szavazni (a szavazóik 62,8%-a a fenti számolásom, becslésem alapján), a másik, aki csak listán látja majd az LMP nevét (37,2%). Fontos hangsúlyozni, hogy az EP választáson az LMPre voksolók nem lesznek automatikusan LMP szavazók idén is és nem csak azért nem, mert eltelt egy év és ez alatt sok minden történt (pl az LMP támogatottsága kb megháromszorozódott, az MDF pedig elvesztette szavazói felét a felmérések szerint), hanem azért is, mert míg az EP választáson csak listásan kellett voksolni, ezúttal egyéniben is kell/lehet. Ez pedig szavazatmegosztásra kényszeríthetné azon szavazókat, akiknek a szavazólapján nincs egyéni LMP jelölt. Másik lehetősége, hogy egyéniben nem szavaz, csak listán. Bárhogy is, megzavarhatja az LMPvel szimpatizálókat ez a helyzet és ezt figyelembe kell venni. Ugyanez az érvelés áll az MDFre is természetesen.
Úgy gondolom, hogy az LMP esetében, a fenti 37,2% körében azok közül, akik velük szimpatizálnak a legjobban és ha csak listás szavazás lenne, rájuk szavaznának, kb 70% lesz olyan, aki hajlik a szavazatmegosztásra és listán az LMPre szavaz, míg a maradék 30% megijed és inkább más pártot ikszel be vagy nem szavaz. Ez természetesen hangsúlyozottan csak becslés, minden bizonnyal pontatlan, de valószínűleg jól közelíti a valós helyzetet. Az LMP friss, (egyelőre) hiteles párt, a velük szimpatizálók nagy része elkötelezett és fiatal, jól informált. Azzal is alátámasztanám az indoklást, hogy szerintem az LMP a jelentős számú aktivistán és szimpatizánson keresztül, főleg az internet segítségével a hátralevő két hétben fokozottan igyekszik majd kommunikálni a szavazatmegosztás fontosságát ott, ahol ez szükségszerű esetükben.
Térjünk rá az MDFre. Az MDF potenciális szavazói 4 csoportba sorolhatóak: Lesznek, akik mind listán, mind egyéniben, akik csak listán, akik csak egyéniben és akik sem listán, sem egyéniben nem szavazhatnak az MDFre. Az utolsó 3 kategóriába tartozók (ahogy az LMP 2. kategóriába eső választói is) elvileg eljátszhatják azt a trükköt, hogy a szavazás napjára máshova jelentkeznek át, ahol mind listán, mind egyéniben szavazhatnak választott pártjukra (Török Gábor erről is írt már egy bejegyzést), ám ez egyrészt törvénytelen ha nincs rá más indok, csak politikai, másrészt szerintem érdektelen, mert nagyon minimális szavazó fogja ezt megpróbálni.
Az érdekesek most is azok, akik csak listán tudnának az MDFre szavazni. Az MDF-el kapcsolatos sorozatos botrányok, a párt elmúlt fél évét kisérő monoton hitelvesztés (SZDSZes összeborulás, stb.), az MDF szavazóbázisának kuszasága és állandó változása valamint az MDF, LMPnél gyengébb aktivistarendszere és ezáltal a szavazatmegosztás fontosságára való felhívás gyengébb kommunikációja miatt úgy gondolom, hogy az egyébként leginkább velük szimpatizálók közül csak 50% fog mindenképpen rájuk voksolni listán, a maradék 50% másra szavaz/nem szavaz ha egyéniben nincs MDFes jelölt. A becslésemet megint lehet vitatni, de így érzem a legreálisabbnak. Itt azonban külön bonyodalmat okoz, hogy még nem tudjuk, hány MDF szavazót is érint ez a kérdés. A korábban kiszámolt 51,1% ugyanis csak azt mondta meg, hogy az MDF szimpatizánsok hány %-a talál majd MDFes egyéni jelöltet is a lapján. De ebben benne vannak a Vas, Somogy ill Nógrád megyei emberek is, ami gond, mert ezen megyékben nem lesz MDFes területi lista. Némi számolás után (ettől megkímélném az olvasókat) arra jutunk, hogy 49,5% érintett az ügyben. Mivel az MDF listájára csak a választók 92%-a voksolhat, a potenciális szavazóinak mindössze a 42,5%-a szembesül majd mind listán, mind egyéniben a párt nevével.
A hosszas magyarázat után következzen a lényeg. A fenti adatok ismeretében kiszámolhatjuk, hogy országosan milyen támogatottsága kell legyen az LMPnek illetve az MDFnek (átlagosan) ahhoz, hogy áprilisban épp megugorja az 5%-os küszöböt. Az előbbiek alapján hamar adódik, hogy az LMP esetében 5,6%, míg az MDF-nél 7% ez az érték. A kapott adatokat összevetettem az elmúlt héten megjelent közvéleménykutatások adataival, ezeket is tartalmazza a táblázat.
Konklúzió: Az LMP potenciálisan 5-9%-ot érhet el a jelenlegi kutatások alapján, ezért úgy vélem, hogy be fog jutni a Parlamentbe. Mivel azonban az MDFet potenciálisan sem mérték sehol 5% fölé, a biztos szavazóbázisuk csak 2-3%, ugyanakkor nekik az LMP-nél magasabb, 7% körüli támogatottságra lenne szükségük számításaim alapján, azt gondolom, hogy ezúttal elmarad az a "csoda", melynek köszönhetően 4 éve becsúsztak az Országgyűlésbe. Tehát 2010-től kezdve várhatóan ugyanúgy négypárti (5, ha a KDNPt külön számoljuk) lesz az Országgyűlés, mint az előző 4 évben, ám a szereplők fele kicserélődik.
Megjegyzések:
1. Természetesen a fenti számolgatásban a tényeken túl több becslés is szerepelt, továbbá még hátravan 2 hét, ami alatt sok minden történhet, ráadásul a kis pártokat inkább alul szokták mérni, mint túl, vagyis a következtetésem lehet, hogy téves lesz. De azt gondolom, hogy valószínűleg nem lesz az. Mondhatja bárki, hogy a Jobbikot is mennyire alábecsülték 1 éve, igaza is van, de talán mindenki érzi, hogy a tavalyi Jobbik és EP választás (alacsony részvétel) nem ugyanaz a helyzet, mint az idei MDF és az országgyűlési választás.
2. Az MDF két budapesti jelöltje (Király Zoltán és Dr. Farkas Tibor indulása jelenleg még kérdéses, de a hivatalos adatok alapján mindketten indulhatnak. Ha mégis úgy alakul, hogy egyikük sem indulhat, az sem sokat számít a becslés szempontjából, ekkor ugyanis az országosan szükséges érték 7% helyett 7,1% lesz, vagyis nem lényeges az eltérés.
3. Jogos észrevétel lehet még az, hogy az EP választások részvételi adatai nem tükrözik kellően hűen a várható arányokat, ugyanis tavaly Budapesten 20%-al többen szavaztak mint átlagosan az országban (44 ill 36%), holott az országgyűlési választásokon inkább csak 10%-kal magasabb a budapesti részvétel. Épp ezért a számításaimat a 2006-os részvételi adatokkal is elkészítettem. Az MDF esetében ez semmilyen mérhető változást nem okozott a végeredményben, míg az LMP esetében a számolt szükséges 5,6% felkúszott 5,7%-ra. Ennek az a magyarázata, hogy míg az LMP potenciális szavazóinak több, mint a fele(!) budapesti, addig az MDF esetében kevesebb, mint a potenciális választóik harmada él a fővárosban. (Persze még így is felülreprezentált BP az MDF esetében is.) Tehát látható, hogy a részvételi arányok esetleges pontatlansága sem okoz nagy hibát a becslésben.
.jpg)
